Tájékoztatók
A gyomor és nyombél műtéteiről
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléséhez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A gyomor és a nyombél műtéteit leggyakrabban daganat, fekélybetegség, ritkábban más okokból végezzük (lenyelt idegentest eltávolítása, belső sérvek, vérzés, tápláló szonda behelyezés stb.)
Gyomor vagy nyombél perforáció és vérzés
Perforáció során a gyomor-, vagy nyombélfal folytonossága megszakad (fekély, esetleg daganat miatt), és a gyomor- ill. nyombél tartalom a hasüregbe jut.
Vérzés során a fekélyalapból vagy daganatból, ritkábban más okból a gyomor illetve a nyombél üregébe nagymennyiségű vér kerül.
Amennyiben a vérzést gyomortükrözés során végzett beavatkozásokkal nem lehet megállítani, sürgős műtétre van szükség.
A perforáció vagy vérzés miatt végzett műtétek sürgős, életmentő beavatkozások!
A műtét során a perforációs nyílás elvarrását vagy az érintett szerv részleges eltávolítását (perforáció), vérzés esetén vérzés- aláöltést, vagy a vérzést fenntartó erek lekötését, illetve a kiváltó ok (pl. daganat) miatt szokásos műtéti eljárásokat végezzük (ld. alább).
Daganat miatt az elváltozás nagyságától, elhelyezkedésétől függően a gyomor illetve a nyombél részleges vagy teljes eltávolítására kerül sor, környéki nyirokcsomók kivételével kiegészítve. Egyes esetekben azonban csak megkerülő bélösszeköttetés varrására van lehetőség. A belek folytonosságát elsődlegesen vékonybél közbeiktatásával állítjuk helyre.
A gyomor illetve nyombél műtéteit laparoszkópos vagy hasi behatolásból végezzük, teljes gyomoreltávolítás esetében azonban szükség lehet a mellkas megnyitására is.
Lehetséges szövődmények:
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. Az orvosi beavatkozások általános veszélyei, mint a sebfertőzés, trombózis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés, a gondos orvosi odafigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő.
A gyomor-, illetve nyombél műtétekkel kapcsolatos főbb speciális szövődmények az alábbiak: az alapbetegség kiújulása, fekélyképződés, varratelégtelenség, sipolyok kialakulása, ún. dumping szindróma, ürülési zavarok, reflux, bélelzáródás, felszívódási zavarok, vérszegénység, csontritkulás.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne.
A pajzsmirigyen végzett beavatkozásokról
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléséhez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A pajzsmirigyen végzett beavatkozásokat leggyakrabban a pajzsmirigy megnagyobbodása (normális-, alul-, vagy túlműködő strúma), ritkábban a pajzsmirigyet érintő gyulladások vagy daganatok miatt végzik.
A lehetséges műtéti beavatkozások a kóros hormont termelő vagy nem termelő göb vagy göbök eltávolításától, az egy- vagy kétoldali pajzsmirigylebeny eltávolításán át a teljes pajzsmirigy eltávolításáig terjednek, rosszindulatú daganat esetében a környéki nyirokutak, nyirokcsomók és egyéb lágyrészszövetek eltávolításával kiegészítve.
A pajzsmirigyen végzett műtétet követően- különösen a teljes eltávolítás esetén-hormonpótló kezelés válhat szükségessé.
Lehetséges szövődmények:
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. Az orvosi beavatkozások általános veszélyei, mint a sebfertőzés, trombózis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés, a gondos orvosi odafigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő.
A pajzsmirigyen végzett beavatkozások ezen túlmenően egyéb- igen ritkán előforduló- speciális szövődmények lehetőségét is magukba hordozzák, úgymint a kiújulás veszélye, mellékpajzsmirigy elégtelenség (maradandó esetekben kalcium, vagy D-vitamin pótlás válhat szükségessé), idegsérülések (ld. alább), vagy thyreotoxikus krízis (a műtétet követően fellépő pajzsmirigy túlműködés súlyos formája). A szövődmények közül külön említendő a hangszalagok beidegzésében szerepet játszó ideg, a nervus recurrens sérülése, amelyet a nagy tapasztalat és a standardizált műtéti technika ellenére sem lehet mindig elkerülni. Az egyoldali sérülés rekedtséggel jár, kétoldali sérülés esetén légzési nehezítettség, adott esetben súlyos légzési nehézség is felléphet, amely miatt tracheostomia (légcsőmetszés) készítése válhat szükségessé. A nervus laryngeus superior esetleges sérülésekor a magas hangok képzése válik nehezítetté, illetve a beszéd fáradékonnyá válhat. Hosszú ideje fennálló, a légcsövet összenyomó strúma eltávolítása után, az ellágyult légcső fala beeshet (tracheomalácia), ami miatt mesterséges lélegeztetésre lehet szükség.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne.
A lágyéksérv laparoszkópos műtétéről (TAPP műtét)
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléshez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A betegség:
A sérv a hasfal azon veleszületett vagy szerzett, azaz később kialakult folytonossághiány, nyílás, melyen keresztül a hasűri nyomás szervet, szerveket (hashártya kettőzet, bél) présel a hasfal szintje alá a fali hashártyával együtt. A sérv általában kellemetlen égő-szúró fájdalmakat okoz, de lehet panaszmentes is.
A lágyéksérv a lágyékcsatorna területén, a szemérem csont mellett, a lágyék szalag alatt, férfiaknál az ondózsinór, míg nőknél a kerek méhszalag mentén helyezkedik el.
Férfiaknál a sérv növekedése során a sérv a herezacskóig húzódik, ebben az esetben heresérvről beszélünk. A combsérv a lágyéki régiótól lejjebb, a lágyékszalag alatt, a combhajlatban helyezkedik el. A lágyéksérv férfiakban, a combsérv nőkben gyakoribb.
A műtét:
A műtét során speciális vékony tűvel a köldök felett ejtett seben keresztül CO2-dal (széndioxid) felfújjuk a hasüreget, hogy legyen tér a hasüregi körbetekintéshez, a műtéti tevékenységhez. 3 seben keresztül (1 db 1 cm-es seb köldök felett 1 db 1 cm-es és 1 db 5 mm-es seb a köldöktől jobbra és balra) speciális eszközök segítségével hasüregi körbetekintést követően (ellenőrizzük az ellenoldali lágyéki régiót is) a lágyéki régióban a fali hashártya megnyitása után, a sérvtömlő hasüregbe történő visszahúzását követően a régió ér- idegképleteik megkímélése mellett kipreparáljuk a sérvkapukat, majd ezeket lefedő méretű (10×15 cm) speciális hálót fektetünk a hasfal belső felszínére. A háló megfelelő pozíciója esetén zárjuk a fali hashártya nyílását. Ellenőrzést követően kiengedjük a gázt a hasüregből, majd zárjuk a bőrsebeket. Az érintett régióra kívülről néhány órára nyomókötést helyezünk fel, aminek a szöveti folyadék felszaporodásának megakadályozásában és a bevérzés megelőzésében van fontos szerepe.
A műtét során a hasüreg megnyitására abban az esetben kényszerülhetünk, ami a köldök alatti területen ejtett kb. 15 cm-es hosszúságú hasfal nyitást jelent, ha laparoszkópos úton nem ellátható vérzés, bélsérülés alakul ki. Ebben az esetben a vérzés, bélsérülés ellátása utáni ellenőrzést követően csövet helyezünk a műtéti területre, amit külön nyíláson, seben vezetünk ki a hasüregből. A törlők számolása az eszközök ellenőrzése után zárjuk a hasizomzatot, szívócsövet helyezünk a bőr alatti zsírszövet szintjére, majd zárjuk a bőrt. A hasüreg megnyitására nagyon kevés alkalommal (ezrelékes nagyságrend) kerül sor.
A műtét csak altatásban végezhető. Az altatásról az altatást végző orvos részletes tájékoztatást ad a felvételt megelőző konzultáció során, illetve közvetlenül a műtét előtt. A műtét napján a betegnek éhgyomorra kell maradnia: előző esti vacsora után étkezni nem lehet, a felvétel napjának reggeléig folyadékot még lehet fogyasztani, majd teljes éhgyomorra kell maradni.
A műtétet antibiotikum, trombózismegelőző és szükség esetén transzfúzió (véradás) védelmében végezzük.
Nagyméretű sérvek, laparoszkópos lágyéksérv kiújulása esetén, nagy rizikójú betegnél, akinél az altató orvos az altatást nem tartaja kivitelezhetőnek, a beteg kérése választandó választható műtéti megoldás az ún. nyitott műtéti megoldás, pl. Lichtenstein műtét.
A laparoszkópos lágyéksérvműtét előnyei a Lichtenstein műtéthez képest: kisebb műtéti sebek, ezáltal kisebb műtét utáni fájdalom, következésképp gyorsabb műtét utáni mobilizálás, kisebb fájdalomcsillapító igény; a kisebb sebek miatt jobb kozmetikai eredmény,; gyorsabb felépülés, a teljes fizikai aktivitás gyorsabban visszanyerhető; egyúttal ellenőrizhető a másik oldali lágyéki régió, ugyanazon behatolásból elvégezhető a másik oldali sérvműtét is, azaz nincs több műtéti seb.
Alternatív megoldások:
A lágyéki metszésből végzett klasszikus lágyéksérv műtét a hasizom feszülés mellett való összevarrásával (Bassini-műtét) csak kizárt sérv esetén alkalmazható. A nagy sérv kiújulási arány miatt tervezett műtét alkalmával nem jön szóba.
A klasszikus lágyéksérv műtét már idejétmúlt a nagy kiújulási arány (10% felett) miatt. Ezen műtétet csak kizárt sérv esetén, fertőzött szövetek jelenlétekor alkalmazzuk, rendkívül ritkán.
A lágyéki metszésből végzett szövetbarát műanyag háló beültetésével végzett feszülésmentes lágyéksérvműtét (Lichtenstein műtét), amelynek kiújulási aránya (1 3% alatti) a feszülésmentes technikának köszönhetően, azonos a laparoszkópos lágyéksérv műtétével.
Lehetséges szövődmények:
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. A sebészeti beavatkozás általános veszélyei, mint a sebfertőzés, trombózis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés és a sérvképződéssel összefüggésben lehetséges szövődmények, mint a sebszétválás a gondos orvosi megfigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő.
Speciális szövődmények:
A sérv legveszélyesebb szövődménye a kizáródás (a sérv növekedésével egyre gyakoribb), amikor a sérv nem helyezhető vissza., ilyen esetben a kiszorult szövetek, szervek elhalása életveszélyes állapotot eredményez. Ebben az esetben a megoldás a mielőbbi sürgős műtét.
Műtéti szövődmények: idegi fájdalom, vérzés, bélsérülés, hólyagsérülés, gyulladás a sebek területén, sebváladékozás, sebgennyesedés, sebszétválás, seb széleinek elhalása, bevérzés a seb területén és a seb körül, hashártyagyulladás, bevérzés a lágyéki régióban, hereduzzanat. A műtét után észlelt szövődmények miatt ismételt műtéti beavatkozás (reoperáció) válhat szükségessé.
A beavatkozás elmaradásának veszélyei: A javasolt műtéti megoldás elmaradásának esetén a sérv növekedése figyelhető meg. Ezen esetben csökken a fizikai terhelhetőség, fokozódnak a panaszok, nő a kizáródás esélye. A sérv méretének növekedésével nő a sérv kiújulási aránya
Alternatív lehetőség:
Műtéti alternatíva: Hálóbeültetés lágyéki metszésből (Lichtenstein műtét), amennyiben laparoscopos műtét után újul ki a sérv; a beteg műtéti teherbíró képessége korlátozott, azaz altatás nem végezhető, ui. a Lichtenstein műtét gerincközeli érzéstelenítésben is elvégezhető.
Nem műtéti alternatíva: lágyéksérvkötő használata, ami csupán tüneti kezelés, ui. nem állítja helyre a hasfal folytonossági hiányt; fizikailag aktív betegeknek nem alternatíva.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne.
A vastagbél resectios műtéteiről
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléshez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A betegség:
A vastagbél egy részének eltávolítását leggyakrabban daganat miatt végezzük. Kisebb arányban a vastagbelet érintő gyulladásos betegségek, sérülés, átfúródás, gurdély (diverticulum), bélelzáródás miatt kerül sor a műtétre.
A műtét:
A műtét lényege a vastagbél érintett szakaszának eltávolítása, mely után a bélfolytonosságot a bélszakaszok kézi vagy gépi varratsorral történő egyesítésével állítjuk helyre. Bizonyos esetekben elkerülhetetlen a művi bélkihelyezés (sztóma) készítése, mely lehet ideiglenes vagy végleges. Az ideiglenes sztóma visszahelyezése egy későbbi időpontban történik. A műtétet antibiotikum, trombózismegelőző és szükség esetén transzfúzió (véradás) védelmében végezzük.
Lehetséges szövődmények:
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. A sebészeti beavatkozás általános veszélyei, mint a sebfertőzés, trombózis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés és a sérvképződéssel összefüggésben lehetséges szövődmények, mint a sebszétválás a gondos orvosi megfigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő.
Speciális szövődményként az operált esetek 1-10 %- ában varratelégtelenség fordulhat elő, mely egyes esetekben konzervatív kezeléssel meggyógyítható, de szükségessé válhat ideiglenesen tehermentesítő művi bélkihelyezés (sztóma) készítése is. Ez a szövődmény súlyos, akár életveszélyes fertőzéses hashártyagyulladást is okozhat.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne.
Az emlőn végzett beavatkozásokról
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléséhez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
Betegség:
Az emlőben előforduló gyulladásos és daganatos betegségek sebészi beavatkozást indokolnak. Tályogképződés esetén a felgyülemlett gennyet kell kiüríteni. A növekvő és panaszt okozó jóindulatú daganatokat is javasolt eltávolítani. Rosszindulatú emlődaganatoknál a gyógyulás egyik feltétele a sebészi kezelés, mely kiegészülhet infúziós-, sugár- és tablettás kezeléssel. A diagnózist felállíthatjuk műtét előtt, műtét alatti fagyasztásos tumorvizsgálattal vagy a műtét után, a végleges feldolgozás során. Lehetséges emiatt, hogy a műtétet két külön szakaszban kell elvégezni.
Műtét:
Tályog esetén az üreget felnyitjuk, tartalmát lebocsátjuk és a sebet nyitva kezeljük, esetleg becsövezzük. A továbbiakban rendszeres kötéscserékre van szükség.
A jóindulatú emlődaganatokat környezetükből kimetsszük, majd a sebet zárjuk.
Rosszindulatú daganatot két módon operálhatunk: a daganatot kimetsszük kellően ép szegéllyel, vagy- főleg előrehaladott, nagy méretű, vagy többszörös daganat, illetve kiújulás esetén- a teljes emlőt eltávolítjuk. A műtétet ki kell egészíteni a környéki és a hónaljban lévő nyirokcsomók szelektív (őrszem nyirokcsomó), vagy teljes eltávolításával.
Lehetséges szövődmények:
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. Az orvosi beavatkozások általános veszélyei, mint a sebfertőzés, trombózis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés, a gondos orvosi odafigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő.
Speciális gondot okozhat a műtét után az emlő alakjának, méretének megváltozása, a képződött heg vastagsága, jellege. A hónaljból eltávolított nyirokcsomók az azonos oldali felső végtagban nyirokpangást, következményes karduzzanatot okozhatnak. A hónaljárokban futó idegek sérülése a kar mozgáskorlátozottságát, zsibbadását eredményezheti. A műtéti területen gyakran alakulhat ki savóképződés, mely a seb váladékozását, duzzanatát okozhatja, melyet szükség esetén többször le kell szívni.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne.
Az epehólyagon és epeutakon végzett műtétekrő
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléshez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A betegség:
A sebészeti osztályokon elvégzett egyik leggyakoribb műtét az epehólyag kövesség műtéte. Ilyenkor az epehólyagban elhelyezkedő kisebb vagy nagyobb, egy vagy több kő okozta görcsök, gyulladás, kis valószínűséggel pedig a daganatos betegség adja a műtéti indikációt.
A műtét:
Lényege a kövek epehólyaggal együtt történő eltávolítása.
A műtétet rutinszerűen laparoszkópos úton végezzük. Abban az esetben, ha az epehólyag környéki viszonyok olyanok, hogy a régió nem feltárható (korábbi felhasi műtétek, epehólyag környéki jelentős gyulladás, anatómiai eltérés, stb.) hagyományos módon, a jobb bordaív alatt ejtett kb. arasznyi hosszúságú feltárásból végezzük el a műtétet. Laparoszkóposan kezdett műtéti beavatkozás kapcsán kb. 1-5 %-ban lehet konvertálással, vagyis hagyományos műtétre való áttéréssel számolni. Amennyiben az epeutakban is van kő vagy annak alapos gyanúja felmerül, szükséges ezeket is eltávolítani. Ebben az esetben a műtét előtt végzett, úgynevezett ERCP-s beavatkozással (ez nem műtét, hanem egy endoszkópos beavatkozás) ez epeúti köveket a gastroenterológus kolléga eltávolítja. Ha ez nem sikerül, az epeutak műtéti feltárására lehet szükség, laparoszkópos vagy hagyományos műtéti feltárásból.
Lehetséges szövődmények:
A beavatkozás egy közepesen nagy műtétnek számít, ennek megfelelően lehet számítani az általában előforduló szövődményekkel. Speciális szövődményként leggyakrabban az epehólyag ágyból származó változó nagyságú epés váladékozás, illetve vérzés fordul elő az operált esetek 1-2 %-ában. Ezek nagyobb részben konzervatív kezeléssel megoldhatóak. Igen kis százalékos valószínűséggel lehet számítani epeúti sérüléssel, ennek rendezése általában újabb műtétet igényel.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne.
A hasfali sérv műtétéről
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléshez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A betegség:
Sérv alatt értjük azt a jelenséget, amikor valamilyen ok miatt (például kötőszöveti rendellenesség, sérülés, korábbi műtétek), a hasfal izom-kötőszövet folytonossága meggyengül vagy megszűnik és a hasüregi szervek a hasfalon keresztül előtüremkednek. Veszélye, hogy az előtüremkedett szervek kizáródhatnak (nem helyezhetők vissza műtét nélkül a hasüregbe), a kizárt szerv elhalhat, a bél- vagy a gyomor perforálódhat (megnyílik), elzáródhat, vérezhet.
Ez az állapot csak műtéti úton szüntethető meg.
A műtét:
A műtét lényege, hogy a hasfalon keresztül előtüremkedett szerveket visszahelyezzük a hasüregbe, majd helyreállítjuk a hasfal folytonosságát. Ez a helyreállítás történhet a hasfal szöveteinek összevarrásával vagy implantátum (szövetbarát háló) beültetésével. Ez utóbbira akkor van szükség, ha a hasfal szövetei csak feszülés alatt lennének zárhatók. A bőr alatt keletkezett üregben esetenként csövet hagyunk, hogy a keletkezett savó ki tudjon ürülni. A műtétet végezhetjük laparoszkópos úton vagy hagyományos nyitott műtéttel egyaránt.
Lehetséges szövődmények:
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. A sebészeti beavatkozás általános veszélyei, mint a sebfertőzés, thrombosis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés a gondos orvosi megfigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő. A sérvműtétek késői szövődménye az esetleges sérvkiújulás lehet.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne!
A hasnyálmirigyen végzett műtétekről
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléshez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A műtét:
A hasnyálmirigy végzett műtétek a sebészeti osztályok ritka műtétei közé tartoznak. Ezeket a műtéteket leggyakrabban daganatos betegségek, ma már igen ritkán akut hasnyálmirigy gyulladás, krónikus hasnyálmirigy gyulladás miatt végezzük. Az akut elhalásos hasnyálmirigy gyulladás műtétének lényege az elhalt szövetek eltávolítása, a műtéti terület folyamatos átmosó jelleggel történő öblítése. Az esetek zömében egy beavatkozás nem elegendő, két-három további hasonló műtétre is szükség van. Krónikus hasnyálmirigy gyulladás esetén ritkábban a mirigy takarékos csonkolását végezzük el, ez hasonló a hasnyálmirigy daganatok miatt végzett műtétekhez. Esetenként a hasnyálmirigy vezetékrendszerében kialakult jelentős nyomásfokozódás miatt, un. „bypass” műtétre kerül sor. Ilyenkor a hasnyálmirigy fő vezetékét vagy a környezetében kialakult cystát szájaztatjuk vagy a gyomor- vagy egy, a táplálék útjából kiiktatott vékonybél szakasz lumenébe.
Daganat esetén az elváltozás elhelyezkedése dönti el, hogy milyen műtétre kerül sor. Bal oldali lokalizáció esetén a hasnyálmirigy egy részét távolítjuk el, a léppel együtt vagy anélkül. Jóval bonyolultabb a helyzet jobb oldali elhelyezkedés esetén. Ilyenkor a környező szervek egy részét is szükséges eltávolítani és a korábbitól jelentősen eltérő anatómiai viszonyokat kell kialakítani. A műtét során a környéki nyirokcsomók is eltávolításra kerülnek. A hasnyálmirigy részleges vagy teljes eltávolítása a hasi sebészet a legnagyobb műtétei közé sorolhatók!
Lehetséges szövődmények:
Minden közepes és nagy műtétek kapcsán számításba jövő szövődmény ilyen típusú műtétek kapcsán is előfordulhat. Speciális szövődményként leggyakrabban a varratelégtelenségből adódó komplikációk jelentkeznek. Ezek egy része konzervatív kezeléssel megoldható, ritkábban újabb sebészi beavatkozásra van szükség.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne.
A féregnyúlvány eltávolításának műtétéről
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléshez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A betegség:
A féregnyúlvány (köznyelven vakbél) eltávolítására akkor van szükség, amikor a beteg panaszai (jobb alhasi fájdalom, hányinger, hányás, vizelési panaszok), illetve a vizsgálati eredmények felvetik a vakbélgyulladás gyanúját.
A műtét:
A műtét lényege a vékonybél és a vastagbél találkozásánál elhelyezkedő vakbél eltávolítása. Kiterjedt gyulladás, tályog esetén az érintett területen drain csövet hagyunk hátra. A műtétet szinte mindig laparoszkópos módon végezzük, csak igen ritkán – kiterjedt gyulladás esetén- végzünk hagyományos „vágásos” műtétet.
Lehetséges szövődmények:
A beavatkozás kis vagy közepesen nagy műtétnek számít, ennek megfelelően lehet számolni az általában előforduló szövődményekkel. Speciális szövődményként a műtéti területen kialakult tályog fordulhat elő az operált esetek 1-2 %-ában. Ez nagyobb részben konzervatív kezeléssel megoldható, igen kis százalékban igényelhet újabb műtétet. Későbbiekben -szintén igen ritkán- a gyulladás következtében letapadt belek szűkülete, elzáródása alakulhat ki, ami konzervatív kezeléssel vagy újabb műtéttel oldható meg.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne.
A végbélkiirtás műtétről (Miles- műtét)
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléséhez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A betegség:
A végbélrák diagnózisának felállítása után a beteg számára a kezelőorvos megtervezi a legmegfelelőbb terápiát, melyben a legnagyobb szerepe a sebészeti beavatkozásnak van.
A műtét:
A szokásos sebészi megoldást a daganatot tartalmazó bélszakasz eltávolítása jelenti. A végbélhez közel lévő tumorok esetében a daganat csak a végbélnyílássat együtt távolítható el. Ebben az esetben a hasfalra kihelyezett vastagbél (sztóma) végleges. A sebészi beavatkozás előtt vagy után a kezelés kemoterápiával vagy sugárkezeléssel kiegészíthető, ez a betegség stádiumától függ. A műtét utáni ellenőrző vizsgálatokat az onkológus és sebész kezelőorvosa végzi.
Lehetséges szövődmények:
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. Az orvosi beavatkozások általános veszélyei, mint a sebfertőzés, trombózis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés, a gondos orvosi odafigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő.
Ilyen műtéteknél utóvérzés, sebgennyedés, sztóma besüllyedés, átmeneti székletürítési változások előfordulhatnak.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne.
A végbéltályog műtétről
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléséhez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A betegség:
Lényege a végbél körüli bőr alatt elhelyezkedő gennygyülem. Oka a végbél nyálkahártya mirigyein keresztül bekövetkező bakteriális fertőződés.
A műtét:
A tályog széles feltárása, nyitva hagyása.
Lehetséges szövődmények:
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. Az orvosi beavatkozások általános veszélyei, mint a sebfertőzés, trombózis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés, a gondos orvosi odafigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő.
Speciális szövődmények:
Az esetek egy részében gyógyulás után végbélsipoly maradhat vissza, mely újabb műtéti beavatkozást tehet szükségessé. A tályog magasságától és helyétől függően átmeneti vagy végleges széklettartás meggyengülés is bekövetkezhet. Igen ritkán, súlyos, elhanyagolt esetben akár életveszélyes fertőzés is kialakulhat, ami ismételt műtéti feltárásokat tehet szükségessé.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne.
Az antireflux (Nissen) műtétről
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléséhez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A betegség:
Nissen műtétet gastro-oesophagealis reflux (azaz a gyomorsav nyelőcsőbe való, kóros mennyiségű visszaáramlása) esetén végzünk. Ezzel a krónikus nyelőcsőgyulladást és ennek következtében esetlegesen kialakuló rosszindulatú elfajulást akadályozzuk meg.
A műtét:
A műtét során a gyomor felső részéből a nyelőcső legalsó szakasza köré un. muffot vagy mandzsettát készítünk és a rekeszszárakat szűkítjük.
Lehetséges szövődmények (igen ritkán):
A műtét laparoszkóposan történik, emiatt a trokárok behelyezésekor üreges hasi szerv átfúródása, illetve vérzés keletkezhet. Az endoszkópos technika miatt a hasüreg insufflálását követően légmell, mediastinalis emphysema alakulhat ki, mely mellüri drainage-t tehet szükségessé. A műtét során lépsérülés történhet, ami miatt lépeltávolítás válhat szükségessé. A preparálás során nyelőcső, illetve gyomor átfúródásra kerülhet sor, ezen esetekben a hasüreg kinyitása, illetve a sérülés elvarrása történik. A műtét következményeként nyelőcső, illetve gyomor ürülési zavar keletkezhet, ezen szövődmények messze túlnyomó többsége tágítással megoldható.
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. Az orvosi beavatkozások általános veszélyei, mint a sebfertőzés, trombózis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés, a gondos orvosi odafigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő. A nagy műtéti megterhelést jelentő beavatkozás miatt légzési, illetve keringési elégtelenség alakulhat ki.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne.
A VATS-ról
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléséhez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
VATS (video-assisted thoracoscopy) a mellüregben végzett endoszkópos beavatkozást jelenti. Ennek során kóros mennyiségű mellűri folyadék miatt mellhártya „kitapasztást”, mellhártyából, illetve tüdőelváltozásból mintavételt, kisebb, többnyire jóindulatú tüdőelváltozás eltávolítását végezzük.
A beavatkozás során a mellüregbe trokárokat helyezünk, emiatt ritkán tüdősérülés, esetleges vérzés lehetősége vetődik fel, mely szövődmények a mellüreg kinyitását tehetik szükségessé, illetve tartós mellűri drainage-ra kerülhet sor. A mellüreg fertőződése esetén mellhártya gyulladás alakulhat ki, mely szintén tartós mellüri drainage-t vonhat maga után. A műtétet követően a mellüreget a tüdő kitágulása után 2-3 napig drainálni kell. A borda alatti ideg esetleges ártalma esetén tartós, bár nem számottevő mellkasfali fájdalom alakulhat ki.
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. Az orvosi beavatkozások általános veszélyei, mint a sebfertőzés, trombózis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés, a gondos orvosi odafigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő. A nagy műtéti megterhelést jelentő beavatkozás miatt légzési, illetve keringési elégtelenség alakulhat ki.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne.
A csuszamlásos rekeszsérv műtétről
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléshez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A betegség:
Csuszamlásos rekeszsérv alatt értjük azt a jelenséget, amikor a rekeszizom azon pontján, ahol a nyelőcső átlép rajta, a gyomor vagy annak egy része, esetleg más hasüregi szerv részben vagy teljes terjedelmében a mellüregbe csúszik. Mindennek a veszélye egyrészt az, hogy a mellüregbe csúszott szerv kizáródhat (nem helyezhető vissza műtét nélkül a hasüregbe), a kizárt szerv elhalhat, a bél- vagy a gyomor perforálódhat (megnyílik), elzáródhat, vérezhet, másrészt a mellüregbe csúszott szerv nyomhat mellkasi szerveket (szívet, tüdőt, nyelőcsövet, nagy ereket), ezek működési zavarát okozva. Mindezek életveszélyes állapotot is okozhatnak. A betegség csak műtéti úton kezelhető.
A műtét:
A műtét lényege, hogy a rekeszizmon keresztül a mellüregbe csúszott szerveket visszahelyezzük a hasüregbe, a nyelőcső körül varrattal beszűkítjük a rekeszizom szárait, majd a gyomor egy részéből mandzsettát képezünk a nyelőcső hasüregi szakasza köré, ezzel akadályozva meg, hogy a gyomor visszacsúszhasson a mellüregbe. Ez a helyreállítás történhet a hasüreg megnyitásával vagy laparoszkópos technikával, amikor a hasfalon ejtett kis metszéseken át vezetjük be a műtéti eszközöket a hasüregbe.
Lehetséges szövődmények:
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. A sebészeti beavatkozás általános veszélyei, mint a sebfertőzés, thrombosis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés és a sérvvel összefüggésben előforduló lehetséges szövődmények, mint például valamely környező szerv műtéti sérülése, a gondos orvosi megfigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne!
Az aranyér műtétről
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléshez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A betegség:
Az aranyér nem más, mint a végbélnyílás körüli kevert artériás- vénás hálózat. Fontos részét képezi a végbél záró mechanizmusának. A külső aranyeres fonat a záróizom alatt, a belső pedig a záróizom felett helyezkedik el. Az aranyér tágulata időszakosan előfordulhat, ez önmagában még nem kóros. A probléma akkor áll fenn, ha ez a tágulat a vénás vér áramlásának tartós akadályoztatása miatt állandósul, a vénák elváltozása állandóvá válik. Ekkor beszélhetünk aranyérbetegségről, amely bármely életkorban jelentkezhet.
Kialakulásának hátterében elsősorban életmódbeli tényezők állnak, amelyek hatással lehetnek a záróizmok erősségére és az érhálózat állapotára. Ilyen tényezők például:
- ülőmunka
- helytelen táplálkozás miatti székrekedés
- rostszegény táplálkozás
- mozgásszegény életmód
- nehéz fizikai munka
- elhízás
A műtét:
A panaszokat okozó aranyerek műtéti úton történő eltávolítása, ezáltal a panaszok megszüntetése, illetve a későbbi szövődmények megelőzése.
A leggyakrabban alkalmazott technikák:
- haemorhoidectomia ultrahangos vágó használatával
- HAL-RAR műtét
- klasszikus aranyér műtét (Parks, Milligan- Morgan szerint)
Lehetséges szövődmények:
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. A sebészeti beavatkozás általános veszélyei, mint a sebfertőzés, thrombosis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés és a sérvvel összefüggésben előforduló lehetséges szövődmények, mint például valamely környező szerv műtéti sérülése, a gondos orvosi megfigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő.
Műtéti szövődmények: vérzés, gyulladás a sebek területén, sebváladékozás, sebgennyesedés, sebszétválás. A műtét után észlelt szövődmények miatt ismételt műtéti beavatkozás (reoperáció) válhat szükségessé.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne!
A végbélsipoly műtétről
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléshez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A betegség:
A végbél körüli gennyes váladékozás, aminek hátterében a végbél belseje és a külső bőrfelület között kialakult rendellenes járat áll. Leggyakrabban végbél körüli tályogok után alakul ki. Szövődményei: gyulladás, széklettartási képtelenség, tályog kialakulása.
A járat lehet független a végbél- záróizomzattól, de magasra nyúló, illetve a záróizmon áthaladó sipoly is kialakulhat.
A műtét:
Altatásban vagy gerincközeli érzéstelenítésben végezzük a műtétet.
A műtéti típus helyes megválasztása az előzetesen történt speciális ultrahang vagy MRI vizsgálat és egyéb vizsgálatok, valamint a műtét során feltárt állapot alapján történik.
Leggyakrabban az ún. advancement flap technikát választjuk, melynek során a sipolyjárato(ka)t feltárjuk és kiírtjuk, a belső nyílást elvarrjuk, majd a keletkező nyálkahártya és bőr hiányt plasztikai megoldással fedjük. Ritkábban alkalmazhatunk ún. gumi áthúzásos módszert, illetve a kisebb sipolyok esetén egyszerű kimetszés is elegendő lehet.
A műtét alapvető követelménye minden esetben a végbél záróizom épségének megtartása és a sipolyjárat(ok) kiírtása.
Lehetséges szövődmények:
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. A sebészeti beavatkozás általános veszélyei, mint a sebfertőzés, thrombosis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés, a gondos orvosi megfigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő.
Műtéti szövődmények: vérzés, gyulladás a sebek területén, sebváladékozás, sebgennyesedés, sebszétválás. A műtét után észlelt szövődmények miatt ismételt műtéti beavatkozás (reoperáció) válhat szükségessé.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne!
A dermoid ciszta (sinus pilonidalis) műtétéről
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléshez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
A betegség:
A dermoid ciszta egy olyan jóindulatú elváltozás, mely sokszor gyulladásos, váladékozó, összetett sipolyszerű járatrendszerekből áll a bőr alatti lágyszövetekben. Típusos a keresztcsont feletti megjelenése, de máshol is előfordulhat. Az elváltozás a farpofák között, a keresztcsont – farok csont felett a végbélnyílás közelében kialakuló bőr alatti csomók és a bőrön keresztül váladékozó sipolyok formájában jelentkezik. Amíg elfertőződése nem okoz gyulladást, ill. abból kialakuló tályogot, általában fájdalmatlan és csak állandó váladékozásával okoz panaszokat. A betegség majdnem mindig bőrpírral, erős helyi fájdalommal, esetleg lázzal kísért gyulladásos formában, tályogként kerül első alkalommal orvos szeme elé. Az elváltozás elsősorban 20-30-as éveikben járó, „szőrös típusú” férfiakat, ritkábban fiatal nőket érinti. Kialakulásában a farpofák között, nyomásnak kitett helyen a szőrtüszők fejlődési problémáját feltételezzük. Az ülő életmód, helyi trauma miatt a szőrszálak nem tudnak a bőrfelszínre törni, a bőr alatti zsírban a mélyben fejlődnek. A szőrtüszőkben faggyút és verejtéket termelő mirigyek nem képesek terméküket a bőrfelszínre üríteni, ezért a váladék és a kitörni képtelen szőrgomolyag a mélyben, bőr alatti csomó formájában meggyűlik. A visszamaradt váladék észrevétlenül, apró sipolyok formájában a bőrön keresztül utat talál, ekkor alkalomszerűen minimális savós, gennyes váladék szennyezheti az alsóneműt. Ha a bőr alatti váladék befertőződik, begyullad, a farpofák között napok alatt rendkívül fájdalmas, feszítő tályog keletkezik.
A műtét:
Altatásban vagy gerincközeli érzéstelenítésben végezzük a műtétet.
A beavatkozás célja a teljes járatrendszer kiírtása, az érintett szövetek teljes eltávolítása és ezáltal pácienseink teljes gyógyulása a panaszok kiújulása nélkül.
A dermoid ciszta kiírtását követően a keletkezett seb nyitva hagyható és intelligens kötszerekkel felsarjasztható (exstirpatio +marsupialisatio) illetve bőr-lágyrész lebenyképzéssel (Karydakis-flap/ Keystone-flap) a műtét során vákuum drain felett zárható. Szelektált esetekben laparoszkóposan asszisztált módszer is végezhető.
A két alapvető technika közül az Ön számára legmegfelelőbb az előzetes személyes konzultáción történő megbeszélés során kerül kiválasztásra.
A műtét után:
Nyitott sebkezelés esetében otthoni kötéscserék időszakos orvosi ellenőrzéssel 2-3 naponta szükségesek a megfelelő modern kötszerekkel. A seb teljes gyógyulási ideje átlagosan 4-8 hét. Ez függ az eltávolított szövetek mennyiségétől, az egyénileg eltérő gyógyhajlam mértékétől és az esetlegesen fennálló társbetegségektől (pl. cukorbetegség) is.
Lehetséges szövődmények:
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. A sebészeti beavatkozás általános veszélyei, mint a sebfertőzés, thrombosis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés, a gondos orvosi megfigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő.
Műtéti szövődmények: vérzés, gyulladás a sebek területén, sebváladékozás, sebgennyesedés, sebszétválás. A műtét után észlelt szövődmények miatt ismételt műtéti beavatkozás (reoperáció) válhat szükségessé.
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni. Az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre és minden egyéb felmerülő kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne!
Betegtájékoztató a transzanális műtétekről (TEM, TAMIS, per anum excisio) Általános Sebészeti Osztály, Veszprém Dr. Jánó Zoltán
Tisztelt Betegünk!
Az általunk javasolt kezeléséhez az Ön beleegyezése szükséges. Ahhoz, hogy dönteni tudjon, ismertetjük Önnel a betegséget és a szóba jöhető kezelési lehetőségek fajtáit, jelentőségét, esetleges hátrányait és kockázati tényezőit.
Bevezetés:
Ezt a műtéttechnikát a veszprémi sebészeti osztályon Prof. Dr. Nagy Attila vezette be közel 20 éve, aki úttörő tevékenységet végzett az eljárás magyarországi meghonosításban. Jelen tájékoztató írásának időpontjáig több mint 1500 ilyen beavatkozást végeztünk osztályunkon, ami Magyarországon és Közép Európa régióban kiemelkedőnek számít.
A betegség:
A műtét alapvetően a végbél jóindulatú elváltozásainak (polypok) eltávolítására alkalmazható.
Rosszindulatú végbél daganatok esetében, jelenleg csak a korai stádiumú elváltozások esetében engedélyezett. Előrehaladottabb stádiumú karcinómák esetén csupán akkor választható, ha a radikális, (azaz, a végbél egy részének vagy egészének hagyományos, ún. végbél reszekciós műtétekkel történő eltávolításával járó) műtétet a beteg elutasítja, vagy a radikális műtét a rossz teherbírású, idős betegnél nem végezhető el. Kivételt képezhet az etikai engedéllyel rendelkező klinikai vizsgálat keretében végzett beavatkozás.
A rosszindulatú végbél daganatok egy része a műtét előtti kivizsgálás során szövettanilag nem igazolható. Ilyen esetekben is alkalmazható ez a műtéti megoldás, amennyiben a daganat az egyéb szempontok (elhelyezkedés, méret) alapján eltávolítható ezzel az eljárással. Ilyen esetekben a további kezelési, esetleg kiterjesztett műtéti tervet a végleges, részletes szövettani lelet alapján lehet meghatározni. Ezen kívül az eljárás alkalmazható bizonyos ritka végbél daganatok (pl. GIST, NET), endometriózis, különböző szűkületek, sipolyok, idegentest eltávolítás műtéti megoldásaira is.
A műtét:
A műtétet általában altatásban, kivételes esetben gerinc-érzéstelenítésben végezzük.
A műtét típusa nagymértékben függ az elváltozás nagyságától és elhelyezkedésétől. A szokásos sebészi megoldást az elváltozást tartalmazó bélfal kimetszését jelenti, egy a végbélbe helyezett ún. operációs proktoszkóp és az ebbe bevezethető speciális eszközök segítségével. A kimetszés után visszamaradó hiányt varrattal zárjuk. A műtét végén alkalmanként tampont helyezhetünk a végbélbe, amit a műtét másnapján távolítunk el.
Lehetséges szövődmények:
A kezelés biztos sikerét és a teljes kockázat-mentességet egy orvos sem garantálhatja. Az orvosi beavatkozások általános veszélyei, mint a sebfertőzés, trombózis (érrögösödés), embólia (érelzáródás), utóvérzés stb., a gondos orvosi odafigyelés és ápolás mellett egyre ritkábban fordulnak elő.
Ilyen műtéteknél utóvérzés, sebgennyedés, varratelégtelenség és ezáltal okozott hasűri fertőzés előfordulhat.
A leggyakoribb szövődmények és kezelésük a következők:
- varratelégtelenség (2–15%): radiokemoterápiás kezelést követően 25,6%!
– tünetek: többnyire aszimptomatikus, de lehet vérzés, nyákcsorgás, széklet-inkontinencia;
– kezelés: tüneti, konzervatív, (esetleg ismételt összevarrás); (súlyosabb komplikáció esetén akár sztómaképzésre is szükség lehet)
- vérzés (1–14%)
– tünetek: „nagy volumenű” vérzés
– kezelés: tüneti (pl. antikoaguláló szerek kihagyása), koagulálás, tamponálás, sutura
- szűkület (0–4%):
– okok: nyitva kezelt sebek, körkörös varrat
– terápia (tünet esetén): ballondilatáció, mechanikus tágítás, lézer, stentbeültetés, újabb transzanális műtét
- láz (~30%):
– terápia: antibiotikum
- funkcionális zavarok (8–50%): széklettartási nehezítettség és vizelettartási zavarok
– 3–6 hónapig reverzibilis
– terápia: tüneti
Ritkán:
- szabad hasi levegő, emfizéma, illetve egyéb „abnormális” elhelyezkedésű gázgyülem
– terápia: tüneti (szeptikus állapot esetén sebészi!)
- végbél tályog
– terápia: a rectumba szájaztatás v. a sipoly tágítása, szükség esetén transzanális drenázs
- Clostridium difficile infekció: ritka
– nem szűnő, gyakran profúz hasmenés
– terápia: folyadék/ionpótlás, antibiotikum (Klion vagy súlyosabb esetben per os Vancomycin)
- hashártya perforáció (0–28,2%)
– terápia: endoluminalis varrat, antibiotikum, laparoszkópia v. laparotómia, ritkán sztómaképzés
- végbél közeli szervek sérülése: urethra, vagina
– terápia: sutura, hólyag katéter fenntartása 14 napon át, szükség esetén levatorplasztika, ritkán sztómaképzés
- fistula: recto-vaginalis, recto-vesicalis (sipoly a hüvely és a végbél vagy a húgyhólyag és a végbél között): mellső rektumfalon, irradiációs kezelés után vagy recidíva műtéte után gyakoribb.
– terápia: plug, levatorplasztika v. gracilisplasztika, szükség esetén sztómaképzés
- kardio-respiratórikus szövődmények
- CO2-embólia
- halálozás (0–0,2%).
Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni, az egyéni problémákra (társbetegségekre), és minden egyéb kérdésre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen mindarról, amit még tudni szeretne.
Dátum: 2008.12.01.
Frissítve: 2019.01.01., 2026.01.03.
Végbél reszekciós műtétek Betegtájékoztató (Dr. Jánó Zoltán, Veszprém)
Tisztelt Betegünk!
Az alábbiakban a végbél reszekciós (a végbél egy szakaszának vagy egészének eltávolításával járó) műtétekkel kapcsolatos általános információkat olvashat.
A tájékoztatás nem terjed ki minden részletre. Ezzel a tájékoztatóval egy általános áttekintést tudunk Önnek adni, az egyéni problémákra (társbetegségekre), a lehetséges speciális szövődményekre a személyes beszélgetés során térünk ki.
Kérem, kérdezzen minket mindarról, amit még tudni szeretne!
A végbél reszekciós műtétei
A végbél részleges vagy teljes eltávolítását leggyakrabban daganat miatt végezzük. A műtét típusa nagymértékben függ a daganat nagyságától és elhelyezkedésétől. A szokásos sebészi megoldást a daganatot tartalmazó bélszakasz onkológiai elvek mentén történő eltávolítása jelenti. A bél folytonosságát kézi varrattal vagy speciális varrógéppel lehet helyreállítani.
A végbélhez közel lévő tumorok esetében a daganat csak a végbélnyílással együtt távolítható el. Ebben az esetben a hasfalra helyezett vastagbél (sztóma) végleges. Ezt a műtétet rectum extirpációnak hívjuk (Miles műtét).
Amennyiben a daganat kiterjedése ezt indokolja, ennél nagyobb-, a környező szervekre kiterjesztett reszekciós műtét is végezhető.
Hagyományosan a végbél műtéteit ún. nyitott műtéttel, vagyis a hasfalon ejtett kb. 10-15 cm- es metszésből történő feltárással végezzük.
A laparoszkópos műtéttel a betegnek kisebb megterhelést jelentő kis metszésekből végezhető el ugyanez. Ennek a még fejlettebb változata a robot műtét.
A leggyakoribb műtéti típusok a TME, TaTME, Miles műtét, illetve a különböző transzanális műtétek, (lásd Fogalmi Meghatározások).
Mi a célja ezeknek a műtéteknek?
Minden esetben – amennyiben technikailag lehetséges – törekszünk a végbél funkciójának fenntartására, azaz, megőrizni a záróizom épségét. Daganat miatt végzett műtét esetében ugyanakkor, elsődleges célunk a daganatot tartalmazó bélszakasz és a hozzátartozó nyirokcsomók radikális eltávolítása, a jelenleg érvényes onkológiai elvek szerint.
TaTME műtét
A végbél mélyen a kismedencében helyezkedik el. Műtéti megközelítése a korlátozott látási viszonyok és a feltárás nehézségei miatt gyakran kihívást jelent a sebész számára. Ennek könnyítésére született a TaTME műtéti megoldás. Ennek során az ún. transzanális műtéteknél is használt speciális eszközök segítségével, az ánusznyíláson át tudjuk eltávolítani a végbél alsó részét, kombinálva a felső rész laparoszkópos vagy nyitott módszerrel végzett eltávolításával. A feltárási feltételek javításán túl, a belek folytonosságának helyreállításában, az ún. anasztomózis elkészítésében is előnyös lehet ez a műtéti technika.
Mikor alkalmazható?
A sebészek egy része szinte minden végbél eltávolításával járó műtétnél végzi. Gyakorlatunkban azonban leginkább a végbél alsó és középső szakaszainak eltávolításnál alkalmazzuk, különösen a műtéttechnikai szempontból nehéz esetekben, elhízott vagy szűk kismedencével rendelkező betegeknél.
Szövődmények:
Mind a TaTME, mind a hagyományos TME műtétek – a végbél anatómiai helyzete, a beteg alkata, esetleges előzetes sugárkezelés és számos egyéb ok miatt – bizonyos szövődményekkel járhatnak. Ezek közül a bélműtétek rettegett szövődménye az anasztomózis elégtelenség, akár életet veszélyeztető állapotot jelenthet. Az általános műtéti szövődményeken túlmenően, speciálisan a végbél reszekciók késői következménye lehet a változó súlyosságú és megjelenésű ún. LARS tünetegyüttes.
Fogalmak:
A végbélen végzett leggyakoribb műtéti típusok:
- TME (Total Mesorectal Excision): a végbél egy szakaszának eltávolítása, a végbélnyílás megtartásával, ideiglenes sztómával vagy anélkül;
- Miles műtét: a végbél teljes eltávolítása, végleges sztómával;
- Transzanális műtétek: a végbélnyíláson át bevezetett speciális eszközzel a végbél egy részének eltávolítása belülről. Különböző típusai vannak, leggyakrabban a TEM vagy TAMIS elnevezésekkel találkozhatunk;
- a TaTME műtéttel (Transanal Total Mesorectal Excision) szintén a végbél egy szakaszának eltávolítását végezzük. Ez a TME műtét továbbfejlesztett változata.
Egyéb fogalmak:
- Sztóma: a bél kivezetése a hasfalra. Lehet ideiglenes vagy végleges,
- Laparoszkópos műtét: a hasüregbe kis metszésekkel bevezetett sebészeti eszközökkel végzett műtét, a műtéti terület monitoron megjelenített képe alapján;
- Robot műtét: a laparoszkópos műtét még fejlettebb változata, tulajdonképpen robot asszisztált műtét, ugyanúgy a sebész végzi, egy konzolról irányítja a robotkarokat melyekkel a műtétet végzi.
- Anasztomózis: egy adott bélszakasz eltávolítása után a belek folytonosságát helyreállító varratsor. A két bélvéget kézi varrattal vagy speciális bélvarrógéppel egyesítjük.
- Anasztomózis elégtelenség: az anasztomózis varrata részben vagy teljesen kinyílt. Előfordulása a legjobb műtéti technikák mellett sem kizárható.
- LARS (Low Anterior Resection Syndrome): végbél műtét után kialakuló tünetegyüttes, melyet leggyakrabban a székelési funkció változó mértékű és formájú romlása jellemez.
2026.01.03.
